vector<char> readFile(string fileName){
 ifstream file(fileName.c_str());
 istream_iterator<char> begin(file);
 istream_iterator<char> end;
 vector<char> buffer;
 copy(begin,end,back_inserter(buffer));
 return buffer;
 }

Természetesen neki is lehet állni azon nyomban a fenti remek kis függvényt tesztelésének, lehet találgatni, hogy a random.jpg beolvasása után a vektor mérete mekkora lesz. Elárulom, hogy rendszerint kisebb, mint a random.jpg állomány valódi mérete. Ilyenkor kell a homlokra csapni, és a következő módosítást elvégezni gyorsan, mielőtt bárki is rájön, mit is követtünk el:

vector<char> readFile(string fileName){
 ifstream file(fileName.c_str(),ios::binary);
 istream_iterator<char> begin(file);
 istream_iterator<char> end;
 vector<char> buffer;
 copy(begin,end,back_inserter(buffer));
 return buffer;
 }

Folytatván a tesztelést, már majdnem örülünk, de aztán mégsem, mert a vektor mérete ugyan most már erősen megközelíti a várt értéket, de még mindig nem az igazi, pár byte valahogy hibádzik. No de miért. Az előbb a flag-ek környékén kotorásztunk, lehet, most is ott rejlik a megoldás? Elárulom, hogy igen. Létezik egy noskipws nevezetű manipulátor, ami pontosan azt teszi, amire elsőre gondolnánk: nem hagyja ki a whitespace karaktereket.

Még mindig nem teljes az örömünk, mert az igaz, hogy skipws manipulátor flag az van, de noskipws az nincs – legalábbis az általam használt STL implementációban. Kissé szájat húzva az alábbi kód tekinthető véglegesnek:

vector<char> readFile(string fileName){
 ifstream file(fileName.c_str(),ios::binary);
 file.unsetf(ios::skipws);
 istream_iterator<char> begin(file);
 istream_iterator<char> end;
 vector<char> buffer;
 copy(begin,end,back_inserter(buffer));
 return buffer;
 }

Ennyi, öröm s bódottá vala, a fopen, malloc, fread és társainak visszasírásával egyetemben.

Nem tudom, ki hogy van vele, nagy általánosságban a reboot az ötlettelenség jele, azonban így ebben a formában bejön, remélem, nem fullad ki egy-két rész után.

További tudnivalók.

Jelen pillanatban ez a személyes kedvencem, mindenesetre érdemes szétnézni és adott esetben felfrissíteni a különböző operációs rendszerek által alapból beállított unalmas, semmitmondó képeket – még ha legtöbbször csak indításkor illetve leállításkor látjuk mindössze a tapétát :).

Ha már ennyire belemerültünk a tapéta-témába, a cserélgetésre általam leginkább alkalmatosnak tartott alkalmazás a WallpaperSwitcher névre hallgat, mindent tud, amit egy ilyen eszköztől elvár az ember (a %TEMP% könyvtáron belül pakolgatja ki a képeket cserebere esetén, ezt néha takarítja maga után, néha nem).

Szeretném, ha ezek az adatok meglennének mindig, ad absurdum history jelleggel – tehát ha mondjuk öt éve kitöröltünk egy bejegyzést, azt vissza lehessen keresni valamilyen úton-módon. Ebből adódik, hogy felhővel kell játszani – a mobilt, SIM kártyát, PDA-t, laptopot ellopják, szétverik, eladják rabszolgának, kell, hogy valahol a nagy büdös interneten ez megtalálható legyen, optimális esetben csak a mi számunkra elérhető módon.

A bejegyzéseket lehessen csoportosítani – legyen kiccsalád, meló, haverok-buli-fanta és egyéb besorolásokra lehetőség, természetesen nem folder, hanem tag megközelítéssel – azaz egy személyt több csoportba is be tudjunk sorolni. A bejegyzéseknek lehessen saját, egyedi nevet adni (file as, alias, akármi), amely teljes értékű névként működjön a keresésben, listákon stb. Például Gipsz Jakabot (Kovács Jánosok, Nagy Istvánok, Kiss Józsefek stb.) ismerek 10-et, de abból egyet Janus-nak, egyet Öcsisajtnak, egyet Kavicsnak, egyet Fatboy-nak hívok, mert ez neki a beceneve, nem is beszélve az Anyu, Apu és egyéb elnevezésekről.

A metaadatok – születési dátum, névnap, számlaszám, kapukód, megjegyzések stb. – kezelése legyen már végre közös, 2011-ben ne játszódjunk már azzal, hogy a fax szám mezőbe írjuk be a garázsajtó kódját. Pofonegyszerű dolgok ezek mind, és mégsem sikerült maradéktalanul meglépni.

A jelenlegi workflow úgy működik, hogy a Google Contacts az elsődleges tároló, ez majdnem mindent tud (nicknév mező mondjuk van, de nem kezeli névként), egy morcos délutánon összefésültem a meglévő adatokat, kipurgáltam a rengeteg felesleget (jelenleg ~200 bejegyzés van, ez talán átlagosnak mondható). A SyncML nyelvet ismerő készülékek nagy része ezzel képes szinkronizálni, méghozzá mindkét irányban. A tag információk persze nem kerülnek át, mint ahogy a születési dátum meg a nicknév sem, ezzel együtt kell élni.

Aki nincs jóban a Google Nagy Testvérrel, az kipróbálhatja a Mobical megoldását, amely hasonló elveken működik, hasonló hiányosságokkal, nekem afféle “fallback value” szinten van beüzemelve – inkább több helyen legyen biztonsági mentés. Ezeknél jobbat még nem sikerült találnom, a zárt rendszerektől (Exchange, Apple termékek) a hideg ráz ki, kisebb mértékben attól is, hogy a privacy kérdések nem teljesen megoldottak, egyelőre működőképesnek tűnik. Aki esetleg tud jobbat, ne tartsa magában.

Ezek után vérszemet kaptam, és a további kiegészítőket szereztem be sebbel-lobbal:

• AntiBrowsniffer, az Opera alatt problémásan működő oldalakat teszi elviselhetőbbé
• Download Helper, a letöltőoldalak által használt visszaszámlálókat és egyéb ocsmányságokat szorítja valamelyest vissza
• Download Media Bar, online videónézegető oldalak tartalmát lehet vele egyszerűen letölteni
• FastestTube, nagyjából ugyanaz, mint az előbbi, YouTube-ra kihegyezve
• Shareaholic, afféle multi-bookmarklet, egyebek mellett támogat del.icio.is-t, InstaPaper-t, Twitter-t
• Validator, HTML oldalak ellenőrzésére
• Weather Forecast, a pillanatnyi időjárás megtekintésére

Ezeket a funkciókat persze össze lehetett hackolni korábban is mindenféle JavaScript-ek segítségével, így azonban tisztább, szárazabb, biztonságosabb az érzés. További olvasnivalónak álljon itt a Magyar Opera két bemutatója: AdvancedPopup és AntiBrowserSniffer.

Az évértékelőt is ide suvasztom, összességében jó volt, igaz, hogy melóztam rogyásig, de tettem azt jó arcokkal, úgy, hogy közben számos érdekes újdonságot is megtanultam, voltam mindenféle jobbnál jobb helyeken északon s délen, annyit finomságot ettem, hogy megint jöhet a fogyókúra, kevesebbet ittam s bagóztam, mint számítottam rá, soha rosszabbat.

Mi egyebet is írhatnék? Kellemes ünnepeket minden kedves olvasónak, ha idén már nem találkozunk.

Kép innen.